Kéthly 120

2009.11.20. 11:27

Hétfőn délben került sor Kéthly Anna emléktáblájának avatására a kerület Zeneiskolájánál. Ebben az iskolában volt ugyanis kisdiák az 1800-as évek utolsó éveiben a 120 évvel ezelőtt született Kéthly Anna. Megemlékezés elején Hubai László történész méltatta a szociáldemokrácia nagyasszonyát.

Komássy Ákos a táblát elhelyező Józsefvárosi MSZP Szervezet nevében el- mondta, hogy miért karolták fel a Budapesti Societas ötletét és miért tartja fontosnak, hogy Kéthly Anna emléke méltóan legyen őrizve a kerületben.

Lendvai Ildikó, az MSZP országos elnöke a kéthly-i gondolatok ma is ele- ven voltát igazolta jó néhány érdekes, aktuális példával. Még két hegedű-duó elhangzása tette kerekké az eseményt, amelynek záróakkordjaként Lendvai Ildikó és Komássy Ákos leleplezték az aranybetűs márványtáblát.

A józsefvárosi MSZP és a Societas Budapest közös megemlékezést tartottak október 23-án a Corvin közben. Az idén 120 éves Kéthly Anna emléktáblájánál helyezték el -tiszteletük jelképeként- koszurújukat. Komássy Ákos, a Józsefváros polgármester-jelöltje elmondta, hogy Kéthly Anna a legnagyobb formátumú nő politikus volt, az 56-os kormány államminisztere, és baloldali 

Ma, szeptember 7-én, Kéthly Anna halálának évfordulóján csendes megemlékezést tartunk az Új Köztemető 300-as parcellájában, Kéthly Anna sírjánál. A megemlékezők egy szál vörös szegfűt helyeznek el a síron. 

A megemlékezés előtti sajtó tájékoztatón Torzsa Sándor a Societas budapesti elnöke elmondta: "Idén van Kéthly Anna születésének 120. évfordulója. Fontosnak tartjuk az évfordulóra való méltó megemlékezést. A Societas Budapest ezért ezt az évet Kéthly-emlékévnek tekinti. Fel szeretnénk hívni az emberek figyelmét a XX. század legnagyobb magyar női politikusára, az általa képviselt értékekre, a politikában elért eredményeire. Fontos, hogy Kéthly Anna ne pusztán egy bekezdést jelentsen a történelemkönyvben. Szeretnénk, hogy értékei és következetessége a mindennapi életben valós és követendő példává, értékrenddé váljon. Ennek érdekében a Societas Budapest létrehozott egy emlékblogot a kethly.blog.hu címen, melyben Kéthly Anna munkásságát és az emlékév megemlékezéseit mutatjuk be. Kezdeményeztünk egy jelvény-mozgalmat, amellyel fel akarjuk hívni a figyelmet az évfordulóra és Kéthly Annára. Tagjainkkal és szimpatizánsainkkal együtt 2009. november 16-ig, Kéthly Anna születésnapjáig hordjuk ezt a jelvényt." Ezt Komássy Ákos, országgyűlési képviselőjelölt azzal egészítette ki: "Kéthly Anna a magyar szociáldemokrácia emblematikus arca. Országgyűlési képviselő, meghatározó pártpolitikus, majd a forradalmi Nagy Imre kormány államminisztere volt. Magyarország és a magyar baloldal XX. századi történelmének sorait úgy írta, hogy azt az idő múlásával egyre nagyobb tisztelet övezi. Szerintünk ez így van rendjén. Kéthly Anna ugyanis az a szociáldemokrata, aki következetesen kiállt értékei, meggyőződése mellett. Eltökélten küzdött a jobboldali diktatúra, majd a kommunista diktatúra ellen. Elítélte a zsidótörvényeket, - például 1938-as parlamenti beszédében – és aktívan részt vett az ’56-os forradalom során a szociáldemokrata párt újjászervezésében.
Meggyőződésünk, hogy a magyar baloldali politika gyökere a Kéthly Anna fémjelezte mértéktartó, minden önkényuralmat elítélő szociáldemokráciában nyugszik. Ezért tartjuk különösen fontos feladatunknak, hogy emlékévvel tisztelegjünk Kéthly Anna előtt. A mai magyar politikában is a baloldalt a Kéthly Annára jellemző mértéktartás, higgadt, ésszerű, eredményes politizálás jellemzi. Ezért lépünk fel minden kirekesztő, szélsőséges és a demokráciát romboló politika ellen. Mert Kéthly Anna szavaival egyetértünk: „Minden valóban demokratikus érzésű emberben meg kell erősödnie annak a tudatnak, hogy a demokrácia bajait csak a demokrácia eszközével tudjuk megoldani.” (1946) "

A Kéthly sírjához egyedül a Societas Budapest látogatott el.
 

Kéthly, a képviselő(nő)

2009.09.05. 16:33

1922-ben lett pártja jelöltjeként – 23 férfitársával együtt – nemzetgyűlési képviselő. Rögvest kirohanást intézett az első európai törvényesített faji, vallási diszkrimináció, a numerus clausus ellen. A Horthy-korszak parlamentjében konzervatív ellenfelei is tisztelettel hallgatták a szakszerűen érvelő – és sokszor nem tipikusan „női témákban” felszólaló – képviselőnőt. 

A két világháború közötti parlamentben elsősorban a gyermekneveléssel, a munkásság, különösen a nőmunkásság helyzetével, az iskoláztatással és a népegészségüggyel, illetve a börtönviszonyokkal foglalkozott. Sokszor napokig készült egy-egy felszólalására, s kemény csatái voltak a Duna-parti palota üléstermében és a bizottságokban. Határozott és kemény hangú beszédei miatt az a találó megjegyzés járta róla: „egyetlen férfi van a magyar parlamentben – az is nő.” Mintegy ezer képviselőházi felszólalása között jelentősek a gazdasági világválság időszakában a gazdasági és politikai rendszerváltozást követelő beszédei.

A korszak végéig megőrizte helyét a törvényhozásban, ahol pártja parlamenti frakcióját vezette. Az SZDP törvényhozó tevékenységére, a frakció munkájára a parlamenti ügyekben jártas, nagy tapasztalatokkal bíró Kéthly Anna személye nyomta rá a bélyegét. Faragó László szociáldemokrata politikus, a kitűnő tollú publicista volt az az ember, aki a háttérben jó barátként és „elvtársként” igen sok segítséget nyújtott Kéthlynek egy-egy interpelláció megfogalmazásához, fontos és pontos információk „begyűjtéséhez”…

Kéthly, aki 33 évesen szinte berobbant a magyar politikai életbe, ha nem is az első – hiszen ott ült már Slachta Margit a konzervatív oldalon –, de másfél évtizeden át azután az egyetlen nő tagja lett a parlamentnek. (1922–1948 között, 26 éven keresztül maradt képviselő.)

Akkor, mikor az általános vélekedést jól tükrözik a korszakban született mondások a nőkről: „Az asszonynak elég, ha annyi esze van, hogy mikor esik az eső, a csurgásban ne álljon” vagy „Amit az ördög maga végbe nem vihet, asszonyokra bízza”, illetve „Az asszonyban sok a szó, de kevés a jó”, s végül „Aki szoknyában jár, az nem ember”.

Egyedi jelenségként az első világháború után a részleges női választójog megvalósulása révén a magyar törvényhozás történetében első ízben női képviselők is bekerültek a magyar Parlamentbe: 1920-ban a katolikus Szociális Misszió Társulat tagjaként Slachta Margit, 1922-ben került pedig második női képviselőként a szociáldemokrata Kéthly Anna.

Kortársai sokszor meghökkentek azon, hogy milyen otthonosan mozog a „férfiaknak fenntartott pályán”, a politika porondján, a parlament üléstermében.

1939 a magyar progresszió emlékezetes, súlyos következményekkel járó esztendeje volt. Az általános, titkos választáson a baloldali ellenzéki pártoknak együttesen sem sikerült megszerezniük a mandátumoknak még a 10%-át sem. A szociáldemokrata párt határozottan szembeszállt Magyarországnak a háborúba történő beavatkozásával, amit akkor hazaárulásnak minősítettek. 1942-ben Bajcsy-Zsilinszky Endre mellett ő volt a „másik férfi”, aki a jobboldal őrjöngése közepette feltárta és elítélte az újvidéki vérengzést. Ennek kapcsán halálos fenyegetéseket is kapott, s mikor egy barátja figyelmeztette, hogy legyen óvatosabb, Kéthly azzal a már szállóigévé vált mondattal válaszolt: „Aki fél, menjen cukrászkisasszonynak!”

1944. március 19-e, a német megszállás után az ellenzéki képviselők eltűntek a parlamentből. Peyert deportálták, Kéthly, Tildy és mások illegálitásba kényszerültek. Közel fél esztendő múlva akadt ebben az Országgyűlésben egy képviselő(nő) – Kéthly Anna személyében –, aki meg merte kérdezni, hol van az ország miniszterelnöke, belügyminisztere, és hová lett számos képviselőtársa.

Kéthly Anna nem ismerte a hallgatást és tapintatot az ún. kényes helyzetekben. Elvi kérdésekben nem tűrte a taktikázást. Saját pártjában sem. Amikor 1940-ben egyes szociáldemokrata funkcionáriusok felvetették, hogy az adott helyzetben célszerűbb lenne a zsidó vezetők háttérbe vonulása és a kilépés a Szocialista Internacionáléból, Kéthly élesen kikelt az opportunisták ellen, megvédte a megtámadott elvtársakat. Már a háború alatt is, de különösen 1945 után nyílt sisakkal harcolt az ún. munkásegység és a népfront gondolata ellen, mert átlátta és nemzetközi tapasztalat alapján tudta, hogy a kommunista párt célja hangzatos jelszavak leple alatt a szociáldemokrácia felszámolása és az egyeduralom.

A kommunista egyenlősítő politika elsöpörte a szociáldemokraták kísérletét arra, hogy az autonóm módon politizáló és fellépő nő modelljét támogassák.

 

 (http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/kethly_anna/)

Emlékezzünk Kéthly Annára halálának évfordulóján. Kéthly Anna idén lenne 120 éves, ezért kiemelten fontosnak tartjuk, hogy együtt emlékezzünk a 20. század egyik legkiemelkedőbb női politikusára.

Ezért arra kérünk téged, hogy találkozzunk 2009.09.07-én 15:30-kor a Új köztemető főbejáratánál, közösen sétáljunk el a 300-es parcellához és tiszteletünk jeléül helyezzünk el 
el 1-1 vörös szegfűt.

Amennyiben bármilyen kérdésed lenne a megemlékezéssel kapcsolatban keressed Bihal Dávidot a +36304990234-es mobil számon.

Kérjük, hogy érdeklődő barátaidat, ismerőseidet tájékoztassad erről a megemlékezésről.

 

70 éve tört ki a második világháború a Societas tiltakozva az erőszak, a megkülönböztetés és a szélsőjobboldali ideológiák terjedése ellen az évforduló előestéjén megemlékezést tartott a Duna parton a Cipőknél. Varga László beszédében világosan hangsúlyozta, hogy bár távolinak tűnek ezen események, mégis a figyelmet mindig fel kell hívni, hogy ez megtörtént. A megemlékezés alatt a Societas Budapest tagjai Kéthly- emlékjelvényt viselt. Jelvény-mozgalmunk első nyilvános megjelenése volt ez, örömteli az, hogy sokan felfigyeltek erre, és kértek emlék-jelvényt.

 

 Emlékév Kéthly Annáról, Budapesten.


Idén november 16-án lenne 120 éves Kéthly Anna. A magyar baloldal, de nemcsak a magyar baloldal, hanem a magyar történelem, kiemelkedő női politikusáról méltóképpen kívánunk megemlékezni.

Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy a XX. Század Magyarországa biztosan másabb, minőségében sivárabb lett volna. Szeretnénk, ha Kéthly Anna eszmeisége nem pusztán egy bekezdés lenne a történelem könyvekben, hanem élő és valós értékké válna.

Ennek érdekében a Societas Budapesti Szervezete emlék-blogot indít, amelyen rendszeresen beszámol a Kéthly Anna emlékév eseményeiről, valamint érdekességeket, információkat közöl Kéthly Anna életéről és munkásságáról. Ezeket az értékeket nemcsak virtuálisan, hanem fizikálisan is megjelenítjük, ezért jelvénymozgalmat hívunk életre.

Felkérünk mindenkit, aki kiemelkedőnek tartja Kéthly Anna munkásságát, hogy születése napjáig (november 16-áig) viselje az általunk kibocsátott emlékjelvényt. Amelyet a Kéthly Anna emlék-blogon ingyen beszerezhet.

                                                                                                     Torzsa Sándor

                                                                                             Societas Budapest, elnök

Hordj Te is Kéthly jelvényt!

2009.08.22. 14:51

 

Idén november 16-án 120 éves lenne Kéthly Anna. A magyar baloldal, de nemcsak a magyar baloldal, hanem a magyar történelem, kiemelkedő női politikusáról méltóképpen kívánunk megemlékezni. Kéthly Anna harcos volt. Harcolt a munkások, a szegények és a nők jogaiért, a második világháborban, és a Rákosi alatt valamint 1956-ban Nagy Imre kormányának másod embereként. Baloldali, szociáldemokrata volt. Szeretnénk, ha Kéthly Anna eszmeisége nem pusztán egy bekezdés lenne a történelemkönyvekben, hanem élő és valós értékké válna. 

Ha te is egyetértesz  Kéthly Anna eszmeiségével csatlakozz jelvény-mozgalmunkhoz és, hordj Kéthly kitizűt születése napjáig (november 16-áig). 

A jelvényt úgy tudod beszerezni, hogy küldesz egy e-mailt a budapest@societas.hu címre, az elérhetőségeiddel, és kollégáink fel veszik veled a kapcsolatot. A jelvények ingyenesek!

Kéthly Anna élete

2009.08.22. 14:25

Kéthly Anna (Bp., 1889. nov. 16.Blankerberge, Belgium, 1976. szept. 7.): szociáldemokrata politikus, magántisztviselő. 1917-ben a Magántisztviselők Orsz. Szövetségének tisztviselője, majd alelnöke lett. 1919 végétől a szociáldemokrata nőmozgalom egyik vezetője volt, a Központi Nőszervező Bizottság tagja, a Nőmunkás c. lap felelős szerk.-je. Később rendszeresen írt a Népszavába és a Szociáldemokrata Füzetekbe is. 1920-ban belépett az MSZDP-be. A Tanácsköztársaság oktatáspolitikai törekvéseit felújítva a 8 osztályos elemi iskola és az arra épülő 4 osztályos középisk. bevezetését javasolta. Nagy tekintélyt és befolyást szerzett meggyőző fellépésével. 1922-től 1948-ig a pártvezetőség tagja, ogy.-i képviselő. Főként szociális kérdésekkel foglalkozott. Tanulmányai a Szociáldemokrata Füzetekben és a Szocialista Tudás Könyvtárában jelentek meg. A háború alatt a KMP népfrontpolitikáját értelmezve azt az MSZDP és a polgári ellenzék összefogásának szükségességére szűkitette. 1945 után fokozatosan szembekerült az SZDP politikai irányvonalával, s a jobboldal egyik vezetője lett. 1948. márc.-ban kizárták az SZDP-ből, mert ellenezte a két munkáspárt egyesülését. 1949-ben a koncepciós perek során letartóztatták, 1954-ben amnesztiával szabadult, 1956. okt.-ben, a forradalom és szabadságharc idején részt vett az SZDP újjászervezésében, nov. 3-4-én állammin. a második Nagy Imre-kormányban. 1956. nov.-ben a II. Internacionálé bécsi értekezletére utazott ki és nem tért vissza Mo.-ra. Belgiumban telepedett le. Bekapcsolódott az emigrációs mozgalomba, az ún. Magy. Forradalmi Tanács elnöke lett. 1957-től 1964-ig szerk. a Londonban megjelenő Népszavát. Bibó István őt tekintette a Nagy Imre kormány egyetlen külföldi képviselőjének. – Irod. Erős Ferenc: Magyar „munkásvezérek” nyugaton (Bp., 1961); Balogh Sándor: Parlamenti és pártharcok Magyarországon 1945–47 (Bp., 1975); Hollós Ervin: Kik voltak, mit akartak (Bp., 1976). – Szi. Marosán György: Az úton végig kell menni (emlékezések, Bp., 1972); Borbándi Gyula: A magyar emigráció életrajza